Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Népzenei Tanszék
III. évfolyam
2010/2011 I. félév

Népzene és műzene kapcsolata a 20. században(Németh G. István, MTA Zenetudományi Intézet)

2010.09.14., BEVEZETÉS


Az elhangzottak hangfelvétele:

A felvétel elején: ismerkedés két körkérdéssel (célok, a tavaly Richter Pál vezetésével tanultak).

A felvételen a 4. perc után említett Haydn-tétellel kapcsolatban lásd Somfai László: „Haydn cigány adagiója” Magyar Zene, 45/2 (2007. május) 133–142.

A felvételen a 6. perc után: Erkel Ferenc Hunyadi László-nyitány. A gyors rész kezdetének kvartszextakkord-kísérete autentikus népzenére utaló freudi elszólás.

A felvételen a 8. perc után: pár szó a wikispaces.com nevű, egyetemi oktatáshoz kitalált segédeszköz ésszerű felhasználásról.



Ahhoz, hogy népzene és műzene viszonyával foglalkozhassunk, két kérdésre kell válaszolnunk: Mi a népzene? Mi a műzene?

Folk Music
Art Music
Volksmusik
Kunstmusik
musique populaire
musique savante/classique
muzica populară
muzica cultă
Ez a két kérdés két (szept. 21-én esedékes) szóbeli referátum témája. Az elhangzottak hangfelvétele:



A népzene és a műzene megjelölések használatakor a körültekintő óvatosság a minimum
Ismétlés gyanánt két 19. századi "eset": két cikk Mikusi Balázs (OSZK Zeneműtár) tollából.

1) Mikusi Balázs: „Mendelssohn's 'Scottish' tonality?” 19th-century music, 29/3 (Spring, 2006). Language: English.
Ez cikk magyarul is meg fog jelenni a Magyar Zene következő számában, miután 2009 decemberében már elhangzott egy népzenei tárgyú zenetudományi konferencián. Lásd www.mzzt.hu→Konferenciák→2009.

A konferencia-előadás kivonata. Mikusi Balázs: Mendelssohn „skót” hangneme
Felix Mendelssohn-Bartholdy népszerű Hebridák-nyitánya ugyan félreérthetetlenül szonátaformát követ, a h-moll alaphangnem és a párhuzamos D-dúr azonban meglepően egyenrangú szerepet játszik a műben. E különlegesség érvelésem szerint egy toposz-értékű hangnemi fordulat kibővüléseként értelmezhető, lévén a moll alaphangnem és a párhuzamos dúr közötti átjárhatóság – előbbi váratlan dúrra fordulása, majd hamaros „visszaesése” az eredeti moll hangnembe – a zeneszerző számos, „egzotikusnak” mondható kompozícióját jellemzi. Előadásomban e fordulat lehetséges „skót”, vagy legalábbis „északi” asszociációit járom körül elsősorban vokális példák vizsgálata alapján, különös figyelmet fordítva arra kérdésre, hogy alkalmazásának hátterében vajon közvetlen népzenei inspirációt kell-e sejtenünk, vagy inkább egy történeti–irodalmi toposz – az „ossziáni” Skócia – idealizált ábrázolásával állunk szemben.

A Hebridák-nyitány hangfelvétele: http://www.deezer.com/en/music/result/all/hebriden#music/result/all/hebriden

2) Mikusi egy másik cikkének adatai az érdeklődőknek. Mikusi Balázs: „Charakteristische Musik unterscheidet sich von der malerischen: Avagy volt-e Schumann-nak 'dán' stílusa?” Magyar Zene, 45/4 (2007. november) 381–395.
Kivonat/Abstract: Schumann's larger-scale exotic works have often been criticized for their but faint couleur locale. In this paper I seek to reconsider this problem by using the composer's four Andersen settings (in the song cycle op. 40) as starting point. I argue that these exemplify an "Andersenian," rather than a "Danish," manner: the inspiration was primarily literary, not geographical, in nature. Expanding on this, I propose that musicologists' quest for conspicuously exotic features may have been based on a misunderstanding: if the larger-scale, cyclic works seem to be lacking in the "surface exoticism" that smaller-scale compositions amply exhibit, they should probably be understood as aiming at something else. The different function of these works apparently confirms such a distinction: the small-scale group typically includes "snapshots" with a distinct pedagogical hint (cf. Schumann's own term: Guckkastenbilder für Kinder), while in the larger-scale compositions the exotic associations are used in an allegorical sense (the two Spanish song cycles move the plot itself to the level allegory, and the musical style of the Bilder aus Osten seeks to recapture the oriental way of thought).
In conclusion, I return to the "Danish" works, and point out a yet unrecognized secret program in the "Volksliedschen" of the Album für die Jugend. Similarly to the "Nordisches Lied" (which uses the motive GADE), this piece is arguably also an homage to Niels Gade: the main motive, ADE, both refers to his name, and says farewell (Ade!) to him, after he returned to Copenhagen for good in 1848.


Népművészet és magas művészet viszonya az európai közgondolkodásban az első világháború kitörése előtt
1) Art Nouveau ill. szecessziós építészet a kontinens perifériáin. Az elhangzottak hangfelvétele:

Glasgow – Charles Rennie Mackintosh (1868–1928): Glasgow School of Art (1897–1909).

01_Glasgow_School_of_Art_1.jpg 03_Glasgow_School_of_Art_3.jpg
04_Glasgow_School_of_Art_4.jpg 02_Glasgow_School_of_Art_2.jpg

Scotland Street School ugyanott (1909). Ma: Scotland Street School Museum.
Németh G. István felvételei, 2007. május.

05_Scotland_Street_School_1.jpg 06_Scotland_Street_School_2.jpg 07_Scotland_Street_School_3.jpg 08_Scotland_Street_School_4.jpg


Barcelona – Palau de la Música Catalana, az Orfeó Català kórus-egylet koncertterme (1905–1908) tervezte: Lluís Domènech i Montaner.
http://www.palaumusica.org/ ill. http://en.wikipedia.org/wiki/Palau_de_la_M%C3%BAsica_Catalana

09_OC_palau_1.jpg 10_OC_Palau_de_la_Musica_Catalana_2.jpg

11_OC_Escenario_Palau_de_la_Música_Catalana_3.jpg 12_OC_4.jpg

Sepsiszentgyörgy – Székely Nemzeti Múzeum (1911–12) Kós Károly
Budapest után, ebben a városban épült fel a legtöbb Kós Károly által tervezett épület.
http://www.sznm.ro/ ill. http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=263#adat

13_Székely_Nemzeti_Múzeum_1.jpg 14_Székely_Nemzeti_Múzeum_2.jpg

MarosvásárhelyZeneiskola / Kultúrpalota (1911–1913) Komor Marcell és Jakab Dezső
A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája
és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja.

15_Mvh_1.jpg 16_Mvh_2.jpg 17_MVH_kulturpalota_3.jpg 18_marosvasarhely_kulturpalota4.jpg 19_Kultúrpalota,_Tükörterem_-_Csaba_bölcsője.jpg 20_MVH_5.jpg


Budapest – a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épülete, Iparművészeti Múzeum.

21_Palau_múzsák.jpg

A Palau de la Música Catalana színpada a wagneriánus irányultságú katalán szecessziós építészet, illetve ornamentika lenyűgőző példája.

A proszcénium két oldalán (lásd a fenti képeket) Wagner-hősnők (Brünnhilde és társai) láthatók.
A színpad hátsó falán (ezen a képen) pedig a különböző országok népi hangszerein játszó múzsák.

A relief-együttes a népzene és műzene a korszellemnek megfelően hierarchikus,
egyszersmind - ami viszont számunkra különösen fontos - harmonikus viszonyát tükrözi.

Érdeklődőknek ajánlok egy szaktanulmányt. M. Fukushima: The Palau de la Música Catalana: Its Musical Symbols and Felip Pedrell.
Letölthető innen:



Következtetés
Az Art Nouveau / Jugendstil / szecessziós-építészet skót, katalán, székely és magyar ágának föntebb látható - véletlenszerűen kiválasztott - hét példája eltérő népművészetek és természeti tájak frappánsan különböző alkotó-személyiségek által véghez vitt integrálását mutatja (Mackintosh aszkétikus épületei az egyik, Montaner gazdagon díszített Zenepalotája a másik véglet ebben a felsorolásban).

A két erdélyi példában a magyar népművészet stilizált, de mégis felismerhető formában emelkedik a magasművészet szintjére.
Kós Károly Székely Nemzeti Múzeuma szemlátomást egy kalotaszegi fiastyúkos/kakasos templom architektúráját követi. Tudatos, a tárgy alapos ismeretében meghozott döntésről van szó: Kós 1912-ben, tehát a Múzeum építésével egyidejűleg építészeti szaktanulmányt is közölt Régi Kalotaszeg címmel.
Vö. Kós Károly 1929-es nyilatkozatával: http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=263
Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3s_K%C3%A1roly_(%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz)

A budapesti Zeneakadémia után 5 évvel épült marosvásárhelyi Zeneiskola




Magyarországon a zene a képzőművészet nyomában járt

Ezzel kapcsolatban lásd Németh G. István: „Magyar hőskorok. Három zenetörténeti kiállítás” Muzsika, 53/8 (2010. augusztus) 38-40.

Online elérhetősége: http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=3145

Az elolvasandó szövegrész első mondata: A Bartók és Kodály - Anno 1910 című kiállítás középpontjában a két komponista első szerzői estjei állnak, melyekre száz éve, 1910. március 17-én és 19-én került sor a Royal Szálló dísztermében.
De különösen/elsősorban innen tessék figyelni: A szélesebb kultúrtörténeti hátteret több szinten mutatja be a zenetörténeti kiállítás műfajához mérten sokkolóan látványos képző- és iparművészeti szekció.
Eddig: S amint az egy Kodály által a szabadjegyeket igénylőkről írt cédulán látszik, mindkét szerzői estre kapott jegyet.



Katalán népzene (az 1. írásbeli referátum megajánlott témája)Referens: Fekete Antal Márton


Cançons De La Catalunya Mil·lenària. Planys I Llegendes
La Capella Reial De Catalunya – Jordi Savall
[Planys (katalán) – plainte (fr.) – complaint (ang.)]

22_Savall_CD-címlap.jpg

A lemezen hallható 1-9 katalán népzenei (Catalan Traditional Folk Song) track:
Composer
Title
Time
Catalan Traditional
El fill del rei, folk song
7:24
Catalan Traditional
La Filadora, folk song
3:26
Catalan Traditional
El Comte Arnau, folk song
13:19
Christmas Traditional
El Cant dels ocells (Carol of the Birds), carol (Catalan)
7:29
Catalan Traditional
Cançó del lladre, folk song
4:06
Catalan Traditional
El Mestre, folk song
4:35
Catalan Traditional
El testament de Amèlia, folk song
17:41
Catalan Traditional
Mariagneta, folk song
3:21
Catalan Traditional
Els Segadors, folk song
10:09

A CD impresszuma: http://music.napster.com/jordi-savall-music/album/cancons-de-la-catalunya-millenaria/13302696#

Az előadókról: http://en.wikipedia.org/wiki/La_Capella_Reial_de_Catalunya

Akit érdekel: katalán régizene ugyanazon előadókkal http://www.youtube.com/watch?v=orPuqxoHq6o

Szakirodalom a ZTI 140-es szobájában (nem nyilvános könyvtár):

24_Amades_2.jpg 25_Amades_3.jpg